Blockchain a közigazgatásban

• Címke: Új Magyar Közigazgatás

Blockchain a közigazgatásban

 

Mi hívta életre a blockchaint? A blockchain vagy blokklánc (a továbbiakban mindkét kifejezést használom) fogalma elég komplex. Könnyebb befogadni, ha előbb megértjük, milyen igény hívta életre. Az életünket meghatározó jogokkal és kötelezettségekkel (ingatlan, pénzkövetelés, szerződés) kapcsolatos információt hiteles formában szeretjük birtokolni. Egy szerződésben lefektetett jog kikényszerítését kedvezőbb a végrehajtással kezdeni, mint arról vitatkozni, hogy a felek egyáltalán mit is hagytak jóvá akaratukkal megegyezőként. Horribile dictu arról, hogy egyáltalán kik is a szerződő felek! A cél elérésének megvannak a hatékony és a kevésbé hatékony hagyományos és elektronikus formái, eszközei, a szóbeli megállapodástól a minősített elektronikus aláírással ellátott közjegyzői okiratig. A minősített elektronikus aláírásra épülő, joghatással bíró hitelesség alkalmazása egy jogrend hatókörén (pl. az EU-n) belül fenntartások nélkül működik. Ilyenkor van egy hitelesítő, aki egy állami hatóságtól kapta meg a működési engedélyt. A globális (EU-n kívüli) kapcsolatokban több ilyen közreműködőre is szükség lehet, sőt előfordulhat, hogy nincs is olyan közös technológiai platform,amely az összes érintett jogrendszerben támogatott. Előfordul az is, hogy a felek olyan ügyletbe kezdtek, ahol az állam közreműködését a legkevésbé sem kívánják, és a jogi kényszerítő erő helyett a technológiába épített garanciákra támaszkodva kívánják érvényesíteni követeléseiket (pl. illegális kereskedelem, adóelkerülés, bűnszervezetek). A fenti esetekben korlátozottan alkalmas vagy nem alkalmas az egyik ország hatósága által felügyelt hagyományos elektronikus aláírásra, és a jog által elismert hitelesítői „tekintélyre” épülő rendszer.

 

Forrás: Új Magyar Közigazgatás 2017. szeptember, 10. évfolyam 3. szám.

Kapcsolódó dokumentumok

NHIT Online Akadémia

Digital Hungary